kép kép kép kép

Eseményeink

(Színek: saját külső)

Jelenleg nincs megjeleníthető aktuális esemény.

Statisztika

2017. 11. 23. 02:53
Látogatók:
Ma: 60
E hónapban: 5302
Összesen: 358990
Oldal-megtekintések:
Ma: 61
E hónapban: 11156
Összesen: 656036
Utolsó látogatás:
2017. 11. 23. 02:53
Nem télapó... Helyezzük vissza az őt megillető helyre Szent Miklós alakját!

2010. december 4. szombat 11:57

Hagyományában (is) él a nemzet - már hogy az önálló nemzet. És nekünk gazdag hagyományvilágunk van, elsősorban a keresztény hit egységes és nemzetmegtartó gyakorlása folytán.

A következő kis email-küldemény azt célozza, hogy ráébresszen és visszavezessen a Mikulás eredeti jelentésére és hagyományos tiszteletének lényegére. Mutatja az emberi és diktatórikus ideológia görcsös igyekezetét, hogy a kereszténységet felülmúlja, természetfölötti eredetű szimbólumrendszerét mérnökasztalnál tervezett emberi pótszimbólumokkal, átnevezésekkel próbálja eltörölni.

Olvassuk és terjesszük, mert én magam is tapasztalom 20 évvel a kommunista ideológikus tanítás egyeduralmának megszűnése után, hogy még mindig sokan nem látnak tisztán ezen a téren.

Ja, hozzánk a Mikulás jön, dec. 5-én őt várjuk!

 


Mikulás és Télapó esete a magyarokkal

Úgy hittük húsz éve, hogy az utolsó szovjet katonák a davajcsaszik mellé becsomagolják Télapót, Sznyegurocskát meg Csiburáskát - és a többi, a magyar hagyománykincstől addig idegen decemberi mitoszfigurát. Jó eszközök voltak az agymosáshoz - sőt a Kádár-korszak túlhabzott télapózása lassan a Karácsony jelentőségén is túltenni igyekezett. Sztahanovista volt ez a Gyed Maróz (Télapó) - ő volt a magyarok orosz importált Mikulás-pótléka, ő hozta a karácsonyfát, az orosz újévet - mindent. Nem csoda, hogy kicsit belezavarodtunk. Aztán mégis visszatért - a globalizált, alkoholtól kipirosodott arcú, C-Cola Télapó képében. Szülőhazájában, az USÁ-ban másfél évszázada vette át Jézuska szerepét: ugyanaz a grafikus rajzolta meg, aki a két nagy párt szamár-elefánt címerét is kiötölte. Nagyjából ennyi a köze a Mikuláshoz és a Karácsonyhoz is. Szamár és elefánt...
Így, Adventkor hozzánk előbb a jóságos myrai püspök, Szent Miklós jön el - felejtsük el végre a Télapókat! Karácsonykor pedig Jézus születésének ünnepét várjuk - és nem a "bevásárlás istenét"...
És ne felejtsük el azt az apróságot se, hogy mifelénk boldog ünnepeket kívánunk - a fenyőünnephez dukált csupán Kádárék langyos "kellemes ünnepek"-je...

5 hozzászólás.

  • k. józsi 2010. dec. 7. 11:01

    Nándi, akárki vagy is, kíváncsivá tettél: akkor te, mint gondolom, EU-polgár ugyan mit ünnepelsz karácsonykor, meg mikuláskor? Napot imádsz, tüzet gyújtasz és félmeztelen körbetáncolod, kerecsensólymot röptetsz? Mi a te kultúrád, hagyományod? Miben találod meg teljesen, testestól-lelkestül magad: mert ugye a kultúrát és a hagyományt ez is jellemzi, nem elsősorban, hogy mennyire ősi.

  • Nándi 2010. dec. 6. 23:30

    Sol Invictus ünnepe, sokkal régebbi Pannóniában, mint a karácsony. Ugyanis az itt Pannónia provincia lakosai, Mitrász kultusz hívei voltak és ez az ünnep a vallás szerves része. Nem mellesleg a Sol Invictus is az un. „megváltásról” szól. Mitrász kultusz sok eleme kisértetiesen hasonlít a korai kereszténység vallási motívumaira. De ez külön megér egy „misét”! Tévedés ne essék, a Mitrász kultusz volt előbb, és nem sokon múlott, hogy az ókori „vallás versenyből” ne az kerüljön ki győztesen. Ezzel csupán azt akarom mondani, hogy a karácsony, egy átvett és saját tartalommal megtöltött ünnep, ami a vallások evolúciójának természetes folyamat. Ellentétben a húsvéttal, amit a kereszténység a zsidó peszahból emelt át a saját vallásába, akik egy nomád pásztor ünnepet „használtak”. Ugyanis a húsvét nem mentát azon a lassú folyamaton, mint a karácsony, hanem azt maga Krisztus töltötte meg egy új, merőben más tartalommal. Amúgy a karácsony, ha hinni a nyelvészeknek, rokon a kerecsen (kerecsen sólyom) szavunkkal. Amikor is eleink a téli napfordulókor sólymaikat röptették. A mostani karácsonyt pedig, valószínű, hogy az ún. keresztény Európa tette azzá ami most de legalább is hagyta, hogy azzá váljon.

  • k. józsi 2010. dec. 6. 09:13

    Nándi, becsülettel levezetted a dolgokat. De kár volt itt. A gugliban két gombnyomásra utána lehet olvasni ezeknek... A Fagy apó gyanítom nem újévhez kötődve jön, hanem vagy a Mikulás előtt vagy az ortodox karácsonykor, jan. 6-án. Most nem tudom, de mellékes. Mi viszont megértettük a történetből, hogy a tőlünk idegen misztikus alakoknak ideológiai sulykolásából vissza kéne térni a hagyomány eredeti tartalmához. Nem tértél ki a jótékony-kártékony kóla-figurával ellentétben a Mikulásra (Szent Miklós), pedig lassan 1600 éves tisztelete messze fölülmúlja kommersz társáét. (Igaz, utóbbi mintha jobban terjedne.) Közép-Európában a Mikulás-járás több száz éves hagyomány, nálunk is. A Karácsonyt meg nevezzék nyugodtan akárkik "Napisten ünnepének", a mi hagyományunkban - ma is tapasztalva - nem így van, meg (talán) nincs is napistenkultusz Magyarországon. Bezzeg kommersz "karácsony-kultusz" van...

  • Nándi 2010. dec. 6. 02:29

    A joviális, kövérkés, nagy zsákot cipelő, piros-fehér ruhás Mikulás képe jóval előbb, cca. 100 évvel, feltűnt mint, Haddon Sundblom (Coca-cola reklámgrafikusa) által az 1930-as években megrajzolt Mikulás figura. Az orosz Gyed Maroz, helyesen Fagy Apó, jóval korábbi, mint a kommunizmus és nem karácsonykor, hanem újévkor érkezik. Nem mellesleg, az ókori Rómában az egész “december” vagyis az ennek megfelelő hónap, a Sol Invictusról szól, amit úgy ünnepeltek, hogy egész hónapban igyekeztek egymást meglepni apró ajándékokkal. Sevillai Izidórosz 610 körül megírja az akkor ismert összes ismeretek enciklopédiáját, de ebben nincs említés a karácsonyról, ám epifánia, vízkereszt már van benne. A karácsony mai időpontja lassan alakul ki. Tudunk arról, hogy 336-ban Rómában már ünneplik a karácsonyt, valamint, hogy 360-ban karácsonyi prédikációjában Optatus, hangsúlyozza Krisztus születését. Először az ünnep Észak-Afrika felé terjed, 430 körül megjelenik Egyiptomban és Palesztinában is, de változó időpontokban, egészen tavasztól őszig. A harmadik század végén kerül, a mostani helyére december 25-ére, ami nem más akkoriban, mint a Sol Invictus, vagyis a győzhetetlen Nap, a Napisten születésnapja. Az időpontválasztás nem véletlen, hiszen ekkor van a téli napforduló, valamint, hogy a pogány ünnepet el lehessen felejteni. De mivel ebben az időpontban már régóta van ünnep, a teofánia, később karácsony mélyen meg tudott gyökerezni.

  • Mezey Klára 2010. dec. 5. 02:23

    köszönjük, felasználjuk.Sokunknak módjában volt megélni,megfigyelni ezt a zavaros elnevezési folyamatot.Az 50-es évek végén egyik gyermekem óvodás társától megkérdezte édesanyja Hát hogy van ez most? Mikulás, vagy Télapó?Mire a gyerek teljes felháborodással:Hát még ezt se tudod? Télapó Miklós a teljes neve, mint nekem nagy János, mégis Janikának hívtok.

Mielőtt az elküldés gombra kattint, kérjük ellenőrizze, hogy minden mezőt kitöltött-e! Minden mező kötelezően kitöltendő, de az e-mail cím nem fog megjelenni a hozzászólásoknál.

Kérem, írja be a képen látható művelet eredményét:

Kérem, írja be a képen látható művelet eredményét. =