kép kép kép kép

Don Bosco musical

feb. 7-én 18.00

Eseményeink

(Színek: saját külső)

Jelenleg nincs megjeleníthető aktuális esemény.

Statisztika

2019. 11. 12. 08:51
Látogatók:
Ma: 24
E hónapban: 937
Összesen: 605867
Oldal-megtekintések:
Ma: 24
E hónapban: 1347
Összesen: 1053282
Utolsó látogatás:
2019. 11. 12. 08:51
Nagy örömöt jelentek be! Van pápánk: Ferenc!

2013. március 13. szerda 22:42

A kereszténység főtemploma, Szent Péter Bazilika ballusztrádjáról ezekkel a szavakkal jelentette be ékes, hagyományosan szövegezett latin nyelven a rangidős Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros az új egyházi vezető, Ferenc pápa, azaz Jorge Mario Bergoglio bíboros (77 éves), Buenos Aires érseke megválasztásának hírét.

 

Sietve, izgatottan és lélekben belemélyedve az esemény jelentőségébe vártuk a meghirdetést rendtársaimmal. Nem kis meglepetéssel, de annál még nagyobb örömmel fogadtuk az új szentatya személyét. Még este zsolozsmát mondtunk az "Urbi et orbi" áldás hatásában, a frissen választott egyházfőért ajánlva kötött és spontán imáinkat. Majd még a házikápolnában átbeszéltük a választás személyes rezonanciáit.

 

Mára tapasztalhatjuk lépten-nyomon, mennyi mindent lehet olvasni, hallani a napi hírek kiemelt híradásaiban a tegnapi eseményről, ezért itt most inkább csak első személyes gondolataimat írom le a következőkben.

 

Ferenc pápa "jó levegőről" ("buenos aires") érkezik a Vatikánba... és itt azonnal röpke párhuzamot is vonhatnék a XXIII. János pápa által a 60-as években elindított ún. "aggiornamento", azaz az egyház megújításának, felfrissítésének folyamatával, hiszen az egyháztörténelem kiemelkedő tettként tartja számon, hogy az egykori velencei pátriárka - egyébként a mostaninál még élemedettebb korában megválasztott - egyházi vezetőként úm. kinyitotta az egyház addigra kissé bedohosodott ősi épületének világra néző ablakát, hogy kiszellőztessen, és friss levegőhöz, tisztító kegyelemhez juttassa a belső tereket. A nyitás előkészítésének megalapozása a II. Vatikáni Zsinatban csúcsosodott, majd az utódpápák igyekeztek az egyházat a megreformálás és a megújulás útján szilárdan tartani és vezetni tulajdonképpen vissza az eredetekhez. A mostani vezető, Ferenc pápa megválasztása és személyisége azonban több szempontból üdítő és lélekemelő meglepetés:

 

1. Lélekemelő az a tudat, hogy a 115 választó bíborosnak az új pápát kétharmados egyetértésen alapuló megválasztására meglepően és váratlanul rövid időre, mindössze másfél napra (és öt választókörre) volt szüksége. Ez egy élet- és konszenzusképes egyház pozitív képét és reményét sugallja. Az új egyházfő a tiszta gondolkodású, élesen és érthetően fogalmazó, józan és alázatosan meghozott döntéssel hivatalából visszalépő XVI. Benedek nyomdokaiba lép.

 

2. Örömteli érzés, hogy a "választó egyház" bátran mert nyitni Európán kívüli kontinensek és hívő közösségük felé, és ezzel a világegyház vezetői minőségében, gondolkodásában, nézetében is még jobban univerzálissá (katolikosz-szá) válhat. Többek között mi, szaléziak is tudhatjuk, hogy Társaságunk első nem olasz és Európán kívüli (mexikói) rendfőnöke, Pascual Chávez megválasztása (2001) mennyi jótékony és áldásos változással, szemléletváltással és rácsodálkozással ajándékozott meg bennünket. A dél-amerikai földrész kereszténysége különösen is érzékeny t. k. a húsba vágó szegénység felszámolásának feladatára és a karitász kézzelfogható, napi gyakorlására.

 

3. Az új pápa megválasztása kapcsán diadalittasan szűröm le magamban személyes tézisem újabb beigazolódását: valahol mostanra már kőbe lehetne vésni, hogy az újságírói, a világi-egyházi szakértői találgatásoknak és esélylatolgatásoknak sem értelme, sem jó eredménye nem lehet. A pusztán emberi logika és okoskodás számtalan alkalommal bizonyult csökevényesnek és elégtelennek a Szentlélek munkálkodásainak kifürkészésére, megértésére. Hogy miért? Jézus válasza: a Lélek szuverén joga, hogy "ott fú, ahol akar" (Jn 3, 9). Egy hívő szakértő előre le is szögezte: "A Szentlélek dönt. Ezért ne találgass; imádkozz!"

 

4. Bergoglio bíboros korábban jezsuita szerzetes, sőt, később tartományának elöljárója is volt. Beláthatatlanul messzire (jó 200 évre) kellene visszatekinteni a történelemben, ha a legutolsó "szerzetes pápát" keresnénk. A szegénység megélésének üzenete talán még hitelesebben hangzik egy szerzetes életében, aki Istennek tett fogadalom letételével kötelezi el magát ennek az életeszménynek a mind tökéletesebb megvalósítására. A jelenlegi megválasztott vezető érsekként is az önként vállalt szegény-szerény életforma példás elkötelezettje volt: kiköltözött az érseki palotából, köztudottan szerény körülmények között élt, tömegközlekedéssel közlekedett az argentín fővárosban, szívesen tartózkodott és szolgált szegények körében. A mellékelt kép tanúsága szerint szokásával Rómában sem szakított, amikor megválasztása után nem külön pápai limuzinnal, hanem a bíborosokkal egy buszban tért vissza szállására.

 

5. A 266. szentatya első komoly üzenete maga a névválasztása. Tudjuk, és tegnap meg is ütötte fülünket, hogy Ferenc névvel eddig még nem uralkodott pápa az egyháztörténelemben. Mostanra talán sejthető, hogy az Assisi-béli Szent Ferenc mellett egy másik Ferenc, a Peruban tevékenykedő ferences misszionárius, Solano Szent Ferenc lehet a névadás ihletője. Az Argentína védőszentjének is számító szerzetes elsőszámú példaképként tekintett rendalapítójára, Ferenc testvérre, akinek rajongó és sugárzó Isten-szeretetét, alázatát és szegénységét gyakorolva fejtette ki üdvös misszióját a bennszülött indiók között, majd utolsó óráján ezekkel a szavakkal az ajkán boldogult meg: "Egyedül Istennek legyen tisztelet és dicsőség!" - ami egyébként szépen egybecseng a jezsuita alapmottóval: Soli Dei gloria!, azaz Egyedül Istené a dicsőség! (Szerzői megj.: azóta a szentatya első audienciáján világossá tette, hogy programmatikus üzenetnek szánt névválasztását valójában Assisi Szent Ferenc ihlette radikális szegénységre törekvő életformájával. Ugyanakkor ez a tény, úgy gondolom, jól megfér előzőekben kifejtett feltételezésemmel kiegészítő háttérismeretként, ezért azt is meghagytam.)

 

Általános vélemény szerint az új pápával itt az esélye és annak feladata, hogy a sokszor inkább hivatalnak tűnő egyház képe a szolgálói népegyház általános megjelenítőjévé váljon, a felmerülő visszásságokat, esetleges korrupciót felszámolja, az evangélium erejével gyakorolja, másfelől szálljon szembe a világszegénységgel és a futótűzként terjedő erkölcsi közömbösséggel és értékvesztéssel.

Ferenc pápa, megválasztásának kihirdetése után szokatlanul egyszerűen, díszítésektől mentes pápai fehér reverendában jelent meg az Áldások erkélyén. Szerényen felcsendülő, közvetlen szavaival először elődjéért való imára szólította az egybegyűlteket, majd magáért kért csöndes közbenjáró imádságot. Jézus Krisztus személyes példája a kereszténység számára zsinórmértékké tette, hogy minden "nagy dolog" megvalósítását elcsöndesült imádsággal kezdje. Az Úr földi helytartója fontosnak tartotta, hogy "székfoglalójában" ebben élen járjon, és mintha ezzel a kis, e helyen eddig kissé szokatlan elmélyült csenddel és imával egyben jelezné: nagy dologra készül...

 

Sok egyéb mellett ezt sugallja nekem így most, 2013 nagyböjtjén, várva a húsvéti ünnepekre a Szent Péter bazilika tövében meglepően hamar felszálló füst és a konkrétan felcsendülő bejelentés: Habemus Papam, Franciscum!

 


Kedves olvasó, van-e megjegyezni valód, kiegészítő bejegyzésed? Nosza, fűzd hozzá!

2 hozzászólás.

  • mezey klára 2013. márc. 20. 11:53

    Szívből imádkozó,mosolygó,puritán, alázatos egyéniség benyomását tette rám, és mint akinek máris kész tervei vannak.Tisztelni és szeretni való...

  • treki 2013. márc. 19. 14:46

    jó cikk... történelmi idők az egyház életében, aszt mondom várjuk ki a végét.

Mielőtt az elküldés gombra kattint, kérjük ellenőrizze, hogy minden mezőt kitöltött-e! Minden mező kötelezően kitöltendő, de az e-mail cím nem fog megjelenni a hozzászólásoknál.

Kérem, írja be a képen látható művelet eredményét:

Kérem, írja be a képen látható művelet eredményét. =