kép kép kép kép

Eseményeink

(Színek: saját külső)

Jelenleg nincs megjeleníthető aktuális esemény.

Statisztika

2017. 10. 24. 06:04
Látogatók:
Ma: 48
E hónapban: 5039
Összesen: 352113
Oldal-megtekintések:
Ma: 51
E hónapban: 6418
Összesen: 642882
Utolsó látogatás:
2017. 10. 24. 06:04
11. nap - Keresd az igazit! (Calcuttai Teréz anya)

2014. július 7. hétfő 23:52

A harmadik hét első napjára ébredtünk, amely - szemben a múltheti hétfői kezdést kísérő majd' egész napos zivatarral - gyönyörű napsütést hozott ránk. Már tudjuk a helyén értékelni ezt is, bár az előző sem ejtett annyira zavarba bennünket... (Amúgy bocsánat, ha "naplófélém" nem teljesen aktuálisában követi az eseményeket, hiszen időnként sok jut egyrészt a személyes megélésnek is, másrészt egyéb feladataimnak.) Fel-felfedeztem megint több újonc-táborozót, de ez sem zavart, hiszen ezek készséges gyermekek, és tudtam, helyesebben bíztam benne, hogy, ha ők nem is sejtik, de az ő esetükben is működik majd a (szalézi) hely szellemének hatása. Annyit a kulisszatitkokról, hogy előző nap már az újonnan végre megépült pavilonban tarthattuk a megbeszélést, James atya meg ritkán látható gondossággal gazolta, töltötte és festette fel frissen az annyira szívén viselt földes-füves "szükség kosárlabdapályát". Előhoztunk még egy nagy focikaput, hiszen észleltük, hogy a fiútáborozók - talán épp a most zajló foci-vb hatására - mennyire szívesen próbálgatják a bármilyen kapura-lövést.

Szóval a hétfő reggel rendkívüli dinamikussággal indult. Egy általános nagy bansolás után két ismeretlen külsejű moderátor vette át a szót: a gyermekek bevonásával keresni kezdték a mai nap vezérgondolatát megfogalmazó, mára már boldoggá avatott Calcuttai Teréz Anyát. A nehézséget csak az jelentette, hogy három másik önjelölt is Teréz anyának adta ki magát, különböző, egészen átlátszó trükköket alkalmazva vagy saját hazugságuk fogságában még azt se... A gyermekek segítségével hamarosan megtörténő leleplezésnek aztán hárman látták kárát, a negyedik, az igazi, senkihez sem hasonlítható Teréz Anya immár békében mondhatta el szelíd béke-üzenetét a gyermekeknek, majd elmondta a napi mottót is: „Jóság ragyogjon a szemeidben, a mosolyodban, üdvözlő szavaidban.”
A reggeli ráhangolódás feladata egy ilyen ideális felütés után a közösségképzés magvainak elültetése, illetve az idei tábor alapcéljainak ismertetése elcsöndesedő és lélekindító módon. Ebben rendtársaink anyanyelvein is (vietnámi és malayalam) elhangzott a Miatyánk imádság, amely így sok nyelven szólongatta a tábor Fővédnökét a táborlakók gondviselésére.