kép kép kép kép

Eseményeink

(Színek: saját külső)

Jelenleg nincs megjeleníthető aktuális esemény.

Statisztika

2017. 08. 22. 22:33
Látogatók:
Ma: 190
E hónapban: 3177
Összesen: 339866
Oldal-megtekintések:
Ma: 308
E hónapban: 6942
Összesen: 622255
Utolsó látogatás:
2017. 08. 22. 22:33
Éjjeli vihar után... 8. nap

2012. július 4. szerda 13:31

Az éjszakai nagyvihar és villámlás után kellemesen lehűlt a levegő. Ha csak ideig-óráig, mégis kellemes felüdülést jelentett.

A gyermekek kiegyensúlyozottabbak is voltak ma.

A reggeli ima alatt a távolban egy ablakban mintha megjelent volna a Jó Pásztor alakja! Kisebb izgalmas fuvallat futott át a gyermekcsapaton.

A délelőtt során nagymértékű szabadfoglalkozás volt, ami mindenki számára a legmegfelelőbb talált lehetőséget jelenti. A közlekedési rendészetről jöttek közlekedési előadást tartani, majd az ügyességi pálya felállítása után pontverseny indult az ezen a napon kiemelt számban hozott biciklik és egyéb közlekedési eszközök vetélkedésében. A kisebbek itt is kitettek magukért.

A gyermekek minden pályán "jótékony módon" fáradtak el. De ez normális dolog, amennyiben egy nagy lelki erőpróba következett: szentségimádás. Ez az a feladat, amit egy gyermek nem feltétlenül ért. (Meg is kérdezték páran, hogy muszáj-e?) Ezért azt kértük, hogy ezt az egy rövid imádságot az irántunk való szeretetből és tiszteletből vállalják, és majd a végén nézzék meg, hogy felfogtak-e valamit belőle. Hát nem egyszerű az épp érzett fáradtságot, fájdalmat valami nagyobb jó érdekében feledni, leküzdeni, netán felajánlani. Ez a kiegyensúlyozott életnek egy döntő része, tehát fontos tanítás lenne, ha ezt már most megsejtik. Azért főként a kisebbek élénken érdeklődtek, épp mi történik. Beszédes mondatokat kissé rakoncátlan gyermekünk (ők igazán a mieink!), a pici Gergő mondott Zsuzsa néninek: "Tudod, én még nem vagyok megszentelve, ezért nem annyira értem, mit mond az Isten; majd, ha megszentelnek, akkor biztos jobban fogom hallani..."

A délutáni szekcióban, az újra betüzesedő napfény elől igyekeztünk kinti árnyékban maradni, bár a csocsó és pingpong töretlen népszerűsége sok gyermeket vonzott az oriterembe.

Mindeközben egy igen kedves kis csoport (én csak "Angyi Rajongó Kör"-nek hívom) naponta 7-szer megkérdezi, hogy bemehetnek-e az immár négy hónapos Angyi kutyushoz. Napjában kb. kettőször sikerül is bejutniuk: amikor ráérek és nem tudok ellenállni kérésüknek. Őszintén szólva, amikor Angyi áprilisban a közösség kutyájaként hozzánk került, inkább arra gondoltam a távoli jövőben, hogyan fogom megóvni a gyerekeket tőle, és még csak véletlenül sem gondoltam volna, hogy épp majd az ő nyugalmát, zavartalanságát kell megóvnom a gyermekektől. Na, a helyzet nem kritikus: ez egy  nagyon édes és szeretetteljes szimbiózis.

Ezzel párhuzamosan tertületünk fás-erdős részén három csöndes, élénk fantáziájú, alapvetően nehezen nógatható, de igen kedves gyermek árasztja el vízzel - egyfajta folyamszabályozásul - az egyetlen keskeny aszfaltutat és környékét. Hogy izgalmasabb és egyedibb legyen az akció, kis sárdobálás is vegyül bele (tavaly némi variációval ez volt a híres "sársütikészítő kommandó").

0 hozzászólás.

Mielőtt az elküldés gombra kattint, kérjük ellenőrizze, hogy minden mezőt kitöltött-e! Minden mező kötelezően kitöltendő, de az e-mail cím nem fog megjelenni a hozzászólásoknál.

Kérem, írja be a képen látható művelet eredményét:

Kérem, írja be a képen látható művelet eredményét. =