Szeretett templomunk történetisége, lelki patinája magával ragad, elbűvöl. Berendezése, keletkezésének, megépítésének története, az itt szolgáló szalézi és világi lelkipásztorok, szerzetestestvérek emléke mind üdvös és kegyelmi pillanatként dolgoznak bennem, érintik lelkemet. Ezek közt számtalanszor megyünk végig az egyes keresztúti állomásokon, és testközelből szemlélhetjük a helyenként megfakult, nyomdai másolatként sokszorosított, de mégis csak a mienkké vált ábrázolásokat. De vajon a hívek ismerik-e részleteiben a saját keresztútjukat?
A lenyűgöző művészi képek részleteinek szemlélése indított arra, hogy utánajárjak, kinek a művéről is van szó, és hol található az eredetije. Az internet világában ez irányú nyomozásom hamar sikert hozott. Így elmondhatom, hogy keresztutunk szerzője Gebhard Fugel (1863-1939), sváb származású, később Münchenben élő és alkotó keresztény festőművész. Festménysorozatát a néhai müncheni Szent József plébániatemplom számára készítette, amely sajnos a II. világháború bombázásai következtében teljesen elpusztult. Így keresztutunk megbecsülése és ápolása hézagpótló hagyományőrzésnek is számít.
Jelen keresztút kísérőszövege voltaképpen egy képelemzés, illetve a képmeditáció. Nagyrészt fordítottam a német nyelvből, némileg alakítgattam is. Az interneten megtaláltam a képeket is – ha nem is a legjobb minőségben, mégis úgy sejtem: így még soha nem ismerhettük! A Lélek által és az Istentől kapott talentumok gazdagításával létrejött stációs állomások művésziségre jellemző, hogy nagyon sokirányú ihlettel, meditálni valóval látnak el minket. Ez vezetett, hogy 2020, ennek a nehéz időszaknak Nagypéntekén úgymond odanyújtsam, illetve visszaadjam nektek keresztutunk elmélkedéseit, hogy igazán el tudjuk tanítását mélyíteni.
Üdvös, együttérző és együtt szeretni kívánó, növekedésre kész részvételt kívánok Mindannyiunknak a keresztút járására!
Csány Péter SDB, plébános
Szombathely, 2020. április 10.