Így, ebben a formában semmi. Nincs értelme. Jogos ugyanis a kérdés: ki dicsértessék, kit is dicsérjünk?? A közvélekedéssel ellentétben ez nem kimondottan papi, hanem összkeresztényi köszöntés. Mert mit is fejez ki? Az egyik hívő felszólítja a másikat: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” (Azaz, mai módon értelmezve: Dicsérjük együtt az Úr Jézus Krisztust!) Mire a másik hívő megerősíti: „Mindörökké! Ámen.” (Azaz, értelmezve: valóban, szünet nélkül, örökké dicsérjük Őt, … mert hiszünk benne.) Több fiatal (de felnőtt is) hibás formában használja a – manapság tényleg szokatlan – szenvedő szerkezetet, amikor az alany-helyett tárgyesetet alkalmaz: „D. a Jézus KrisztusT!” Mivel ez az üdvözlés kimondottan hangsúlyos tartalmat hordoz, nemhívő emberek számára nem tanácsolt, és talán nem is illő a használata. (Többet ér egy szívből jövő, tisztelettel mondott „Jó napot!”.) Mivel ez az üdvözlő hitvallás Istent célozza, igazából a hosszabb, teljes formájában helyes a használata.
